( Nahát! Hogy milyen régen írtam le ezt a szót, hogy zsúr. Mostanában mindenki szülinapi party-t tart. )
A hétvégén tartották kedves barátaink kisfiuk szülinapját.
Előre szóltak, hogy jön bohóc is. Hát, nem tudom ti hogy vagytok vele, de az én lányaim nem túl bátrak, főleg, ha bohócról van szó. Ja, és én sem szeretem a bohócokat.
Lesz ami lesz elindultunk. Nem is szóltam nekik a pirosorrúról. Az érkezés után remekül feloldódtak. Aztán jött a műanyag villogópuskás- powerranger álarcos- pókemberjelmezes- fénykardos fiúcsapat...A kisebbik bátorlány többször sírvafakadt. Mi lesz itt ha megjelenik a bohóc? - gondoltam.
Aztán egyszer csak megérkezett, a sokak által várva várt Ricsi bohóc. 
Bori a nagylányok kissé felsőbbrendű tudatával: - Aha..., itt a bohóc..., na jó megnézem. - kifejezéssel az arcán leült a gyerekek közé.
Fruzsi : Apa! Apa! Itt a BOHÓÓC! - kiállítással berohant.
( Mert ha pók jön, vagy valami félelmetes , érzelmileg nehezen kezelhető dolog történik, akkor csakis SzuperApa védheti meg.)
Apa:- Hurrá akkor menj ki és nézd meg!
Kislány:- De nem ééérted? Itt a BOHÓC!!
Ígyhát kimentek. Ők ketten: a kislány aki kíváncsi de fél, és SzuperApa aki kíváncsi és nem fél. És a műsor végére, már Fruzsi egyáltalán nem félt, sőt nagyon-nagyon élvezte a bohócműsort!
Másnap mindenkinek elmesélte a vicces bohócot.
ÉLJEN SzuperApa!
