Ma reggel kinyílt az első tulipán a kertben. Gyorsan elküldtem a Nagymamáknak is ezt a fényképet én pedig háttérképként nézegetem.

Ma szintén remek napsütéses időnk volt, amit maximálisan ki is használtunk.

Fru biciklijéről lekerültek az oldalkerekek és próbáltuk a kétkerekűzést. Mindjárt megspóroltam egy havi fogyókúrát. Még gyakorolni kell, de elég bíztató volt a kezdet, ami mint tudjuk igen nehéz.

 A kishölgy nem tűri a sikertelenséget és maximális kitartással próbálta a kitűzött célját elérni. ( Általában véve a tárgyak ezt nem mindig értik meg és nem akarnak úgy viselkedni ahogy ez Fru szerint elvárható lenne. Ilyenkor hirtelen nagyon mérges és egyben elkeseredett lesz.)

Kicsit sírt mikor többszöri próbálkozás után is eldőlt a fránya bicikli, aztán otthagyta az egészet. De holnap újra megpróbáljuk.

Találtunk egy sokkal jobb szórakozást. Ehhez legalább nem kell csak egy kis kavics. Szuper! És egyből sikerült, segítség nélkül!

Bob persze az idősebbek magabiztosságával trükközött a bicajával fel s alá, hogy majd ő megtanítja a kishúgát. Meg, hogy ez milyen könnyű... De hiába.

Így történt, hogy az ugróiskola legyőzte a drótszamarat.

Minden évben elhatározom, hogy a pázsitból kiűzöm a gyermekláncfüvet. Többször kigyomláltam már az összeset tövestől, de mindig visszanőnek.Minden évben egyre több. Harcom kilátástalannak tűnik.

-Idén legyőzöm mind! - gondoltam magamban.

Aztán, rögtön a tulipán csodálása után észrevettem ezt a  szép virágos rétet. És feladtam. Talán örökre.

Bár Apc lenyírta a füvet és ilyenkor tör elő belőlem általában a kertÉsz. Ma megálltam, hogy ne kezdjem el a gyomlálást.

Én is inkább az ugróiskolázást választom.